Jó múltkorjában a Lurdy Házban jártam, amikor is az épület mögött egy különös táblára lettem figyelmes: a Mester utcával párhuzamos utca (A Lurdy parkolójának túlsó oldala) hivatalos neve Pékerdő utca. Természetesen azonnal felcsigázott a név: milyen erdője volt a pékeknek, miért pont itt van róla utca elnevezve? A mai posztban ennek igyekszünk utánajárni.
A történet kezdete a 19. század elejére nyúlik vissza, amikor Habsburg József nádor országlása alatt jóváhagyták Pest városának első “szabályozási és szépítési” tervét. Az akkor még gyéren lakott, esetleg lakatlan külső területeken az egyik legfontosabb feladatot a mocsarak lecsapolása, illetve a futóhomok megkötése jelentette: ez utóbbit elsősorban erdősávok létesítésével igyekeztek megvalósítani. Ebben az időben, az 1820-as években telepítettek a mai Százados utca — Hős utca környéki területen, a Fiumei úti sírkert mögött is egy kis erdőt, amely hamarosan “Pékerdő” (Beckersches Wäldchen) néven vált ismertté.1 Miért? Állítólag azért, mert a városi pékek innen hordták a fát a kemencéikbe.2
A Pékerdőhöz lassacskán kiért a fejlődő város, ezzel együtt pedig nem tett szert különösebben jó hírre: az egyik forrás szerint az öngyilkosjelöltek előszeretettel kötötték fel magukat az erdőség fáira, ráadásul a városi hóhér, bizonyos Kozarek is a közelben lakott3 (első zárójel: reméljük, a pékek neki is tettek mindig félre kenyeret) (második zárójel: ezzel a hóhéros állítással vitatkoznék, mert más térképek a hóhérlakot a mai Közvágóhíd környékére teszik…4). A Magyar Nyelv folyóirat 1906. februári száma pedig a következő kedves példamondattal emlékezik meg a helyről a Szó- és szólásmagyarázatok című szekciójában:
Minap egy fehérmegyei paraszt elbeszélte, hogy a pékerdőben kifosztották, még a kalapját is elvették tőle. „Hát nem tudott kend kereket oldani?" „Jó lett volna, de megközültek ám a czudarok" (= közre fogtak, bekerítettek).5
A környékhez kötődő legismerebb eseményre 1896. november 1-jén került sor: itt rendezték meg az első magyarországi futballmeccset, amely a helyzet eldurvulása miatt “pékerdei csata” néven vonult be a köztudatba. A focihoz annyira nem értek, az viszont szakmai büszkeséggel tölt el, hogy a játékosok félig-meddig énekesek voltak: az ötletgazda, bizonyos Löwenrosen Károly (Csárli) a MÁV Északi Járműjavítójában működő Törekvés dalárda tagjaiból toborozta a csapatokat. A meccset a 25 cm-es hóréteg, a sok szabálytalankodás, illetve három bokatörést szenvedett játékos miatt húsz perc után le kellett fújni — a sérült focisokra utalva született meg a vérbeli pesti szállóige: “a Rókus Kórház csapata nyert 3:0-ra”.6
Az erdő sajnos a 20. század elején eltűnt: a budapestiek úgy segítettek a rendszeres téli fahiányon, hogy kivágták, elhordták a fáit.7 Helyén építették fel 1911-ben a Százados úti művésztelepet, illetve frappáns módon a budapesti Községi Kenyérgyár is a Pékerdőnél kezdte meg működését (egy szóviccekben utazó városi tanácsosnak köszönhetően, gondolom én…). Az MTK szereti azt hangoztatni, hogy a Hidegkuti Nándor Stadion is a “pékerdei csata” helyszínén épült, ám amint azt mások tudományosan levezették, ez csak némi jóindulattal állítható (a térképek szerint a Pékerdő pont nem ért ki a mai stadionig).8
Ezek után az a kérdés is jogosan merül fel, hogy egy Józsefvároshoz köthető helynév miért a Ferencvárosban bukkan fel. Megnyugtató választ erre nem adhatok, az viszont biztos, hogy a Pékerdő utca elnevezés csakugyan egy kerülettel arrébb lenne logikusabb. Hogy erre van-e igény, azt nem tudom, de hogy magára az erdőre igen, azt jól mutatja a Józsefvárosi Önkormányzat 2023-as igényfelmérése a Százados negyed fejlesztési lehetőségeiről. Az egyik névtelen válaszadó ugyanis a következőt írta: “Még több fát, vissza a pékerdőt! :D”.9 Úgy legyen!
Fabó Beáta: Budapest 1945 előtti építési szabályzatainak áttekintése. Tanulmányok Budapest múltjából XLV (2020). https://epa.oszk.hu/02100/02120/00045/pdf/EPA02120_tbm_2020_45.pdf
https://hvg.hu/gazdasag/20231117_Budapesti_elsok_budapest
Csillag Péter — Dénes Tamás: Budapest futballkönyve. Budapest, Jaffa Kiadó, 2023. https://olvassbele.com/2024/01/03/csillag-peter-denes-tamas-budapest-futballkonyve-reszlet/
https://patibulum.blog.hu/2019/08/21/hoherlakok_budan_es_pesten_ii
Szó- és szólásmagyarázatok. Magyar nyelv II/2. (1906. február). https://real-j.mtak.hu/15361/1/MagyarNyelv_1906.pdf
https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/multidezes/ezen-a-napon-volt-az-elso-hazai-focimeccs-avagy-a-pekerdei-csata
https://mtda.hu/books/gratz_gusztav_a_forradalmak_kora.pdf
https://jozsefvaros.hu/downloads/2023/12/szazados-negyed_felmeres_gyorsjelentes_vegleges-pdf.pdf?ver=20231212214743